"Ha költenél s van rá költség,
azt a verset heten költsék.
Egy, ki márványból rak falut,
egy, ki mikor szűlték, aludt,
egy, ki eget mér és bólint,
egy, kit a szó nevén szólít,
egy, ki lelkét üti nyélbe,
egy, ki patkányt boncol élve.
Kettő vitéz és tudós négy, -
a hetedik te magad légy."
(József Attila: A hetedik)
Mondják, a hetedik év a párkapcsolatokban fontos, akkor dől el, hogy lesz-e tovább, van-e értelme az egésznek. A hetedik év egy-egy ember életében is fontos: hét évente cserélődik ki teljesen sejtállományunk, állítólag az ember ilyenkor teljesen átalakul a szellemiekben is.
Nos, hét év még nem telt el, mióta blogolok, sőt hét hónap se, de írtam már hetet ebből a sorozatocskából, amit olyan céllal kezdtem el egyszer, hogy olyan okos és ügyes tudok majd lenni, hogy visszaemlékszem életem fontos eseményeire, hozzákapcsolom ezeket mai énemhez, és nagyon happy leszek, hogy én tudok ilyet is. Most ott tartok, hogy leginkább mostani álmaim alakulását közlöm benne, s eszembe jutott már az is, hogy inkább abbahagyom. De nem ám. Nem hagyom abba, mert bár nem arról írok benne, amiről akartam, mert jó, hogy van egy olyan hely az életben, amit úgy alakítok, ahogy akarok, ami csak olyan lehet, mint én, mert belőlem jön. Belőlem jött az első betű is, meg az összes vessző, amit vagy jó helyre tettem, de az is lehet, hogy nem, belőlem fakad, amiről írok, és ami külön jó dolog, hogy olvassa más is, így még olyan dolgokat is megtudhat rólam, amiket én sose mondanék el, mert szóban nem szeretek magamról beszélni, mert feleslegesnek tartom.
Kimásoltam egy kis versrészletet eme ünnepi bejegyzés tetejére ábrándos-alvós fejem alá, eszembe jutott ugyanis, hogy egyszer hallottam egy bolondos nőt egy olyan megzenésített verset énekelni, amiből ennyit jegyeztem csak meg:"...a hetedik te magad légy..." Valószínűleg azért jegyeztem meg, mert olyan jó volt nevetni általános iskolásként egy éneklő tanáron, akit néhányan csak Magic-nek hívnak, aki nem tudom miért, de olyan mókás volt. Szeretem azokat a nőket, akik kicsit bolondosak, akik szinte állandóan vihognak, vagy ha nem is vihognak, de megvihogtatnak. Szóval ideírtam ezt a részletet, leginkább azért, hogy önmagáról szólhasson az Álmom-e? hetedik epizódja, hogy a hetedik önmaga lehessen. Most befejezem, de lesz nyolcadik is, az nem tudom, ki lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése