Asztala Vista

Fogalmam sincs, melyik filmben mondták ezt, csak azt tudom, hogy a Schwarzi volt, a kaliforniai kormányzó. Tudom, filmekből alulképzett vagyok, majd egyszer kikupálom magam, de most nem is erről akartam írni.
Akartam írni, már ez is valami, mert mostanában, mióta isteni harmad hellness hétvégémet töltöttem Zárkán, azóta nem nagyon volt ilyen. De most újra akarok, meg ugye fogok is, főleg ősszel, s már meg is van az új sorozat címe, csak addig nem hozom nyilvánosságra, amíg nincs kész a designja.
Most inkább csak arról írnék, hogy miről írok, vagyis hogy min, mivel. Notiról, laptopról, az én laptopomról, aminek asztala Vista, szép, és okos, na meg gyors, ja, és a sajátom. (...)
Ami még manapság foglalkoztat persze, az az órarendem, ami eddig viccesen karcsú, de mostani függetlenségi vágyamhoz idomul; nagyon akartam, most meg tolom csak tolom a költözést, nem könnyű. Mindegy, úgy fogom fel, hogy hétfőtől csütörtökig leszek Pesten, csütörtöktől vasárnapig meg itthon. Furcsa, hogy nemcsak a család fog hiányozni, hanem a város is, pedig eddig szinte úgy éreztem, mindegy, hogy az ember hol van, hát nem.
Na most ennyi, jó volt a mai nap, jó volt találkozni Puppyval és férjével, enni velük, na meg sokat beszélgetni. A tegnapi is ott volt, rekedt Borzzal és Borossal, ja velük is ettünk... Az emberek mindig esznek, aztán csodálkoznak, ha kifogyják a nyári gatyáikat :-)...
Szóval hamarosan jönnek az őszi műsoraim igazi soraim, remélem megint sok, megint olyan, mint régen, amikor úgy írtam, hogy csak úgy jött minden, remélem megint olyan biztos helyzet, amikor minden kiszámítható, s csak élni kell bele a világba, úgy, hogy minden klappol, vagy mi.
Szóval az m1-en új időszámítás, meg a színek java az őszi szlogen, nálam meg az lesz, hogy őszintén.