Jól esett ma az eső. Mondhatjuk, nem kicsit, nagyon. Jót dolgoztam ma, bár nem kellett túl sokat az eső miatt. Rájöttem ma, hogy nagyon szeretek dolgozni, főleg ott, ahol dolgozhatok. Hazafelé azon gondolkoztam, miről beszélnék az egyetemen, ha egyszer előadást kéne tartanom mondjuk a média szerepéről, a human touch megjelenéséről a televíziózásban, vagy az ingerküszöb változásáról, esetleg arról, miért gondolom azt a médiáról (bár VT és MK sem ért vele egyet), hogy legfőbb feladata Emberek eljuttatása emberekhez. Néha ezzel szórakoztatom magam, mikor sokat kell sétálnom és már unom a környezetet, csak egyszer el ne üssön az autó.
Jól esett ma, amikor odaszökkent hozzám Juli a Széchenyi téren, és azt mondta, mennyire sajnálja, hogy nem sikerült a felvételim, és hogy egész héten az eszében voltam. Többek között ezért is szeretek blogolni, mert fenntartja a kapcsolatot azokkal, akikkel egykor szinte minden nap együtt voltunk, de úgy hozta az élet, hogy elkerültünk egymás mellől.
És jól esett most ezt leírni is. Holnap sokáig alszom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése