Vétkesek közt

Nem gondoltam volna, hogy majd' négy hónap után éppen az esztergomi politikai helyzet miatt ragadok majd klaviatúrát... Nem tudom pontosan, hogy mikor láttam a mai előtt utoljára testületi ülést, nem is fontos, de az biztos, hogy nem mostanában. Nem is definiálnám pontosan az esztergomi politikához fűződő viszonyomat, ha csak azt állítanám, hogy ezeket az üléseket nem néztem, nem kerestem különösebben a Hídlapot sem, a Civilhetest sem, nem böngésztem folyton az RTVE honlapján, de azt sem nagyon tudom, miről írt az elmúlt hónapokban a Szeretgom.


Nem tudatos döntés volt, hogy így kizártam az életemből az esztergomi közügyeket, egészen egyszerűen a nyár előtti időszak más dolgokról szólt, más, számomra fontosabb dolgokról (tanultam, felvételiztem, diplomáztam). Attól függetlenül, hogy nem voltam hűséges fogyasztója egyetlen esztergomi hírforrásnak sem, attól még hallottam ezt-azt, kizárásos alapon országos médiumokból informálódtam. Az, hogy a várostól független médiumokból értesültem a fejleményekről, azt hiszem, eléggé kívülállóvá tett, pozitív értelemben kívülállóvá. A lényeget megtudtam így is, megtapasztaltam (akár médiumuk segítsége nélkül is), hogy nincs tömegközlekedés Esztergomban, hogy a város egy elvadult arborétummá vált, és hogy nemcsak az igaz, hogy lassan mindenki esztergominak érzi magát, hanem az is, hogy lassan minden esztergominak elege van. Nem a magam nevében beszélek, másokon látom, másoktól hallom, én megpróbálom ezt az egész helyzetet úgy kezelni, mintha csak egy rosszul megírt szappanopera nézője lennék.


Tudom, sajnos nem lehet teljesen szappanoperának tekinteni az egészet, mert egy valódi szappanoperát ki lehet kapcsolni, a mentális rágógumi helyett lehet értelmes műsort találni, de keresni biztos. Az esztergomi szappanopera helyett sajnos most nem lehet másik műsort keresni, nem csak azért nem, mert nyár van, és minden csatornán csak ismétlést adnak és/vagy Bud Spencert, hanem mert az esztergomi szappanopera szereplői fellázadtak a producer és a nézők ellen, és úgy tüntetnek, hogy nem veszik észre, hogy a sorozatuk megbukott. Nem helyettesíteném be, hogy kik a szereplők és ki a producer, egy biztos, a nézők mi vagyunk, de mi is csak azért nézzük, mert ez van, meg mert olyan rossz, hogy már jó.

Maradjanak velünk, mert szeptember elsején jön a Vétkesek közt következő része!

Tényleg régen láttam testületi ülést, de a mait egyszerűen nem tudtam otthagyni, miután elkezdtem nézni. Nem tudtam otthagyni, mert alig hittem el, hogy egy testületi ülésnek tényleg erről kell szólnia. Egy éve létező együttműködésről vagy annak hiányáról, a hozzászólások elejére beszúrt humormorzsákról, virágokról és elvi, a város mindennapi életét egyáltalán nem elősegítő kérdések megtárgyalásáról. Én nem beszélek veled, mert te nem beszélsz velem, és ezt is csak azért mondom el, hogy mindenki jól láthassa, hogy nem beszélek veled. Személyeskedünk, haverkodunk a mellettünk ülővel, meglessük, hogy a másik kivel sörözik, aztán jól beáruljuk, csak azt felejtjük el, hogy az egész élőben ott van az interneten, és bár valószínűleg nincs az a boldogtalan, aki Esztergomtól teljesen függetlenként odakattint az RTVE közvetítésére (kivéve, ha ezt az oldalt nézi), de az mégis elkeserítő, hogy a város képviselői 2010 októberétől csak ilyen és ehhez hasonló jelentekkel tudják bizonyítani, hogy a városért dolgoznak.

Újra hangsúlyoznám, hangozzék bármilyen hazafiatlanul is, én kívülállónak tartom magam, s ha ez így megy tovább, ez egyre inkább így lesz. Persze az, hogy én minek szeretném magamat tartani, az nem mindig esik egybe azzal, hogy mi vagyok. Esztergomi vagyok, hiszen jelen pillanatban itt élek, és közöm van ehhez a helyzethez, mert én is szavaztam október 3-án. Talán ezért tartom mégis felháborítónak, hogy ez a trash-reality-vel megspékelt szappanopera egyébként a városi önkormányzat eddigi munkájának reprezentációja.

Irónia?

Szerettem volna elolvasni egyik volt magyartanárom legújabb blogbejegyzését. Nem tudtam, ez két dolog miatt történhetett: visszavonta a bejegyzést, vagy még mindig jellemző rá az irónia, amit annyira szerettem benne...

Kattintás előtt

Kattintás után

Egy elképzelt brainstorming

Történik egy magyar városi televízió megbeszélésén 2010-ben. A színen egy sokszínű főszerkesztő és egy titokzatos ötletgazda...

- Figyelj, csináljuk azt, odaállítjuk a díszletbe, majd felteszem neki a kellemetlen kérdéseket, aztán majd jól sarokba szorítjuk!
- Ja, ez jó ötlet, mert ugye múltkor kint voltunk a téren, kellemes, kedélyes beszélgetés volt, kinn az emberek között a főtéren, ahol zajlik az élet, az az élet, amit ő teremtett nekünk, ez meg akkor olyan lesz, mint egy vallatás.
- Olyan lesz mint egy vallatás, mert folyamatosan azzal jövök majd, hogy hogy mondhatja azt, hogy független, mikor szerintem/szerintünk nem is az...
- Megkérdezed, hogy hogy mondhatja azt, hogy független, és ő bárhogy is érvel, mert arra azért készülj, hogy fog, te majd megint rákérdezel, újra és újra, hátha kifogy az érvekből.
- Érvekből? Nem értem, na mindegy, folytassuk. Hozok majd személyes élményt is, az olyan hiteles vagy mi. Majd jól elmondom, hogy nálam voltak MSZP-sek, pedig nálam olyan még sose járt, és azt mondták, hogy Tétényi Évának gyűjtik a kopogtatócédulákat...
- Jól van, nem véletlen, hogy te vagy itt a főszerkesztő, van neked eszed, tudod te mitől döglik a légy! Mosolyogj is hozzá, mert akkor úgy néz ki, mintha hihetetlen lenne ez az egész, abszurd!
- Abszurd?
- Mindegy, folytassuk. Ha valamit nem értesz, volt már olyan, akkor ne kezdj el dadogni, vagy ha véletlenül elkezdenél, mondd azt, hogy káosz, tudod, hogy kaotikusnak érzed az egész helyzetet, azért nem tudod, mit is kérdezz...
-...mit is kérdezz, pont. Megvan, leírtam.
- Jó is, hogy mondod! Az oké, hogy annak a végét megismétled, amit én mondok, persze, hiszen azzal egyet értesz. Az elő ne forduljon, hogy annak is megismétled a végét, amit ő mond...
- Tudom, mit csinálok, nem ma kezdtem!
- Jó, jó...
- Meg fogom például kérdezni, ez tetszeni fog, hogy miért van narancssárga sál a nyakában. Na?
- Mondom én, hogy a kisujjadban van a szakma! De vigyázz, lehet, hogy megint érvelni fog...
- ???
- Mondom másképp... Lehet, hogy azt fogja mondani, hogy semmi köze a politikához a kendőjének. Nehezen tudom elképzelni, mert miért ne lehetne köze hozzá, de készüljünk arra, hogy mondja!
- Jó, majd azt mondom, hogy csak érdekesség volt. Az érdekességek jók.

"Műsorunkat feljelenthetik az ORTT-nél..."

- Jól van, legyenek érdekességek, vagyis legyen ez, de tőle ne kérdezd meg, hogy hány kilences van egytől százig, mert azt már én is unom. Inkább kérdezz rá a szeretgomra meg a facebook-ra...
- A facebook-ot majd ki kell sípolni, de majd azt mondom, hogy egy népszerű közösségi oldal. Jó?
- Sípold, ha jól esik, de hol van már a tavalyi ORTT... Inkább arra figyelj, hogy a szeretgomról megint úgy beszélj, mint valami hadjáratról!
- Jó. Ha meg valami olyat mond, akkor majd azt mondom, hogy nem ez volt a kérdés.
- Rendben van. Arra viszont nagyon figyelj oda, légy résen, fog használni egy olyan kifejezést, ezt tanuld meg, hogy ne érjen váratlanul, hogy demokrácia.
- Nézd, nem ismerjük őt még annyira, nem tudjuk, hogyan kommunikál majd, de ha minden  kötél szakad, mondd azt, hogy te televíziós vagy, sok emberrel beszélsz, kerekedj felül! Bízunk benned, rajtad a város szeme!
- Odateszem magam megint, tudod, ahogy szoktam!

Nem hozott, vinne

Pár perce csöngettek be hozzánk, itt, ahol a madár se jár, csak akkor, ha pénzt költeni támadt kedve, azt is a városhoz közelebb intézi, mint ahol mi vagyunk. Csengettek, kétszer is, azt hittem már megint a húgom nem vitt magával kulcsot, s ahogy a kerítés rései között kinéztem, egy alacsony napszemüvegest láttam, tehát a húgom nem lehetett, a postásunk meg múltkor még férfi volt, ilyen korán még ide se ér, és ő nem is olyan fajta, aki kétszer csenget. Kidugom fejemet a kapu felett, most, ahogy visszagondolok és elképzelem magam a kívülálló nézőpontjából, igen vicces lehetett egy fej a kerítés tetején, főleg így kócosan, nem tudva önmagáról. Kedvesen köszönt, elmondta, hogy kopogtatószelvényeket gyűjt, én meg meg se kérdeztem hogy ugyan kinek, mondtam, hogy mi már odaadtuk másnak. Erre visszakérdez, hogy akkor már elvitték? Mondtam, hogy igen, s közben rá is jöttem, hogy ez így valóban pontosabb megfogalmazás, hiszen nem tudhatom, hogy másnak adtam-e, hiszen azt sem tudom, ő kinek viszi...

Hát így zajlanak életem napjai ezen izgalmas időkben, mikor - most viccen kívül - talán van rá reális esély, hogy azok számára is új időszámítás veheti kezdetét, (hiszen sokak számára mát tavasszal eljött) akik tovább látnak az esztergomi médiumok által közvetített (alig manipulált) idillnél...

Tavaszi szél

Már majdnem mondhatjuk, hogy tavaszi szél fúj odakint, persze csak addig, míg ki nem nézünk az ablakon, s meg nem látjuk a hegynyi hókupacokat. Én azért már szeretem azt hinni, hogy a madárcsicsergés, ami ma is felébresztett reggel, már jelent valamit, azt hogy változás jön.

A ma reggel igazi szombat reggel volt, későn ébredős, aztán az ágyban kávét szürcsölős, aztán meg internetes médiafigyelős. Orbán-beszéd megnézős. Részletekben, de találtam érdekesebbet. Megint az indexvideó-nál kötöttem ki, abban ritkán csalódik az ember. Megkérdezték a polgári celebeket (szerintem isteni kifejezés), hogy milyen volt Viktor(uk) évértékelő beszéde. Kudlik Juli, Pataky Attila, Nemcsák Károly, csak néhány húzónév. A legszebb az az egészben, hogy őszinte mosollyal az arcukon győzködték a riportert, s vele együtt a netezőket, hogy az nem baj, ha nincs program, mert ha van, akkor ellopják. És az sem olyan nagy baj egy színésznek, hogy nem esett szó a kultúráról meg az oktatásról sem... Szóval mindenki menjen az utcára, hirdesse az igét, fodrásznál, szomszédoknál, mert eljött a mi megváltónk...

Csak azt mondja meg valaki, hogy ha olyan egyértelműen ő az ország megmentője, miért váltották le 2002-ben, aztán miért nem kellett 2006-ban sem? Kevés volt a polgári celeb, vagy nem mondott elég viccet az évértékelő beszédében, esetleg a facebook hiánya volt a hibás?

Valóság és "valóság" - reflektálás

"Az az ember, aki képes különbséget tenni jelenség és lényeg, látszat és valóság között, akinek van emberismerete, aki bármilyen érintettsége esetén is képes mérlegelni, aki még fel tud tenni olyan egyszerű kérdést, hogy miért, akinek nem tompul el a látása és a hallása attól, hogy száz csatornán ömlik ugyanaz - az valamit megsejthet az igazságból, kevésbé patetikusan: a valóságból."

ZM

Amikor az Istvánnal kapcsolatos híreket olvasom, általában arra leszek figyelmes (sajnos), hogy a cikket író ember fontosabbnak tartja a szenzációt, mint azt, hogy igazat, vagy igazhoz közelit írjon. A legrosszabb az egészben persze az, hogy van ennél rosszabb is, vannak, akik nem szenzációt hajhásznak, hanem vagy véletlenül, vagy pedig direkt kihagynak egy-két dolgot, vagy másképp mondanak el, mint ahogy az történt, történhetett.

Nem az zavar, amikor azt írják, hogy Esztergomba gyorsvonat jár. Minden bizonnyal azért lett gyors az esztergomi vonat, mert nem az országban megszokott kék vonat jár erre, hanem a híres Desiro. Az pedig elvileg mehetne gyorsan is, így aztán gyorsvonat.
Az országos médiában megjelenő istvános hírek hallgatása/olvasása közben mindig azon gondolkozom, hogy az oké, hogy én tudom, hogy ez nem minden tanárra vonatkozik, az pedig egy másik, hogy annyi történésről lemaradtak az emberek, akik kívülállóként hallanak az egészről, hogy egyszerűen nem tudnak olyan véleményt alkotni, ami nem csak a felületből táplálkozik. Ha azt hallják, hogy tanárok, akkor az ő fejükben élő iskolakép alapján, - ami persze egyénenként változó – azt mondják, hogy például az a negyven ember, A-tól Z-ig. Mindenki fegyelmit kap a gimnáziumban, s miközben ez az információ eljut az agyukig, azt látja az a kb. egymillió ember, hogy Szent István Gimnázium Esztergom. Az esztergomi gimnázium, a Szent István Gimnázium, fegyelmi, tanárok, öngyilkosság, halál. Ezeket jegyzi meg az ember, meg a vágóképekként használt felszabadult, mosolygó diákokról készült képeket, akik éppen a véleményüket fejezik ki, s mosolyuk, vidámságuk cseppet sem illik a tragédia hangulatához. Mégis így marad meg az emberekben, ez a képi aláfestés társul a tényszerű(?) narrációhoz. Az újságíró vagy riporter épphogy megválaszolja az 5W + 1H-t, de ez oly kis szelete a valóságnak, hogy még csak nem is hasonlít. Tudom, a műsorba ennyi fér, meg el is kell adni azt a hírt.

Ami sokkal jobban idegesít, hogy nemcsak az országos médiában alakul ki torz kép az iskoláról, tanárokról, diákokról. Itt, a városi tévében már olyan bulvárnál is bulvárosabb eszközökhöz nyúlnak, amikhez már egyik nagy kereskedelmi csatorna sem nyúlna, mert egy idő után lehúzhatnák a rolót, mert az ORTT állandóan fekete lapot adna nekik kamerájuk elé. Az Istvánban készült felvételek rossz hangminősége miatt olykor feliratozzák a párbeszédeket. Érdekes módon nem minden elhangzott szó méltó arra, hogy kiírják, csak azok, amelyek valaki(k) szerint nem elég hangsúlyosak, vagy éppen nem tűnnek eléggé öngólnak. Így kerülhetett kiemelésre a következő mondat: „Az Arany János iskolával talán az a baj, hogy túl magas a cigány tanulók száma.” Az etvonline-on ma is ez a videó van kinn legfrissebb videóként, s micsoda véletlen, ezt a képet találták a legütősebb képnek Holló Ervin mondatával, így azzal „kínálják” a videót. Milyen kár, hogy az emberek többsége ez alapján mond ítéletet, ez alapján az istvános tanárok rögtön rasszisták, s ami ott a gimnáziumban történik az maga a pokol, nem is csoda, hogy a régi Hell épületébe kerültek ezek a szégyentelenek - gondolja magában az ETV honlapján böngésző, aki ezt a képet meglátva már rá sem kattint a play-re, vagy ha mégis, odáig már biztos nem jut el, ahol a kiemelt kép előtti és utáni mondatokat is hallhatná, vagyis kialakulhatna a valódi kontextus.

Kár is erről többet írni, sajnos. Az azonban mindenképpen érdekes, hogy Meggyes Tamás pár éve azt mondta, a kereskedelmi tévék olyanok, hogyha kezük lenne, benyúlnának az ember nappalijába és még meg is lopnák. Nahát, milyen frappáns mondat, kár, hogy ezek a tévék ilyen jó szolgálatot tesznek neki mostanában… S hogy az ő városának tévéje a közért van-e, azt már nem is kérdem.

LMPélda

Tegnap úgy utáltam azt hallani itt-ott, hogy emberek beszélik egymással, hogy ugye voltál szavazni és ugye_jól_szavaztál? Vagy nem is így mondták: ugye úgy szavaztál, ahogy kell?

Eszembe is jutott, hogy beleszólok, hogy igen, úgy szavaztam, ahogy kell, bementem a szavazókörbe, köszöntem, ahogy kell, megmutattam a papírkáimat, aláírtam, elvettem a szavazólapokat, aztán bementem a függöny mögé, ikszeltem kettőt, kijöttem, bedobtam az urnába a papírokat, aztán elköszöntem. Ugye így kell, vagy ti máshogy csináljátok?

Ha esetleg másra értették volna, azt hogy hogyan kellett szavazni, akkor elárulnék egy titkot, nem véletlenül van egynél több választási lehetőség a papíron, pontosan azért, mert az keveseknek tetszett, amikor egy lehetőség közül kellett választani, vagyis az egy lehetőség megjutalmazta magát a a hatalommal.

Persze én ezt csak sejtem, hiszen most voltam először szavazni, mert a vizitdíjról és a tandíjról nem voltam hajlandó, inkább megcsináltam anno a vasárnapi ebédet. Nem tudhatom, hiszen még csak 20 éves leszek, egyidős vagyok a rendszerrel, s el sem tudom képzelni, milyen rossz volt az előző rendszer, de úgy látom, sokan csak elvben érzik, hogy rossz volt, viszont egy-két negatív eszközét szívesen használják ma is, talán nem is tudnak róla.

És igen, ha lett volna, én is a fehér négyzetet ikszeltem volna be, de szerintem tegnap az LMP volt a fehér négyzet a szavazólapon, s én hiszek benne, hogy nem csak üres fecsegés az, amit csinálnak, bár elvakult hívük nekik sem leszek, mert nem erről kell szólnia a politikának (szerintem), ha az ember fanatikus akar lenni, találjon magának valamit az életben amit csak ő tud, abban legyen a legjobb, de mások pozíciójáért nem érdemes...

Akkor inkább elmegyek egy Ladánybene27 koncertre, élvezem, hogy más zenét játszanak, mint az átlag, hogy annyiszor hallom az mr2-n a Fürdik a lelkem-et, hogy kívülről tudom, és hogy amikor politikáról van szó, nem azt mondják, hogy ugye tudjuk kire kell szavazni, hanem arról beszélnek, hogy ami most van az nem jó, de nemcsak azok miatt, akik kormányoznak, hanem mindenki miatt, aki ma politikusnak nevezi magát.

Hogyan tovább?

Felajánlotta lemondását Gyurcsány Ferenc. Jobbat igazából nem tehet. Nem is értem, minek húzta idáig. Abba már nem mennék bele, hogy azon gondolkozzam karakterekbe öntve, hogy mi lehetett volna akkor, ha 2006-ban nem történik semmi, mert így 3 távlatából ez már teljesen mindegy. Tulajdonképpen sajnos az elmúlt időszak csak arra volt jó, hogy egyre inkább kontrasztossá vált az ország. Nem feketévé meg fehérré, hanem eleinte pirossá meg narancssárgává, ma pedig jócskán elindulva a szélsőségek felé.

Amikor megtudtam, hogy tulajdonképpen lemondott, azt hittem, főleg, mivel éppen Pesten voltam, hogy az emberek majd rögtön elkezdenek erről beszélni, hogy szinte örömünnep alakul ki a városban. Persze ez nem történt meg, hiszen alig páran tudták akkor még az egészet. Nem is hinném, hogy lesz bármiféle Gyurcsány-búcsúztató. A magyar ember cirkuszol, hogy monnyonle, meg kommunistázik ha kell, ha nem, de úgy látszik, ennyire futja. Szinte látom magam előtt azt a milliónyi tanácstalan arcot, mikor meghallják a hírt. Őőőő, izé, most akkor kinek monnyuk, hogy monnyon le? Most akkor kinek énekejjük, hogy takaroggy?

Kialakul majd egy új betegség, vagyis az már kialakult, Kossuth tér-függőség a neve, inkább az elvonási tünetek tűnnek majd betegségnek. Emberek százai kezdenek majd remegni, jaj, hova menjek tünetetni.

A Mónika Show még véletlenül sem szűnik majd meg, Joshi is marad, sőt, dupla műszakot vállalnak majd, segítenek feldolgozni a népnek a történteket. Aggodalomra azonban semmi ok, nem lesz nagy változás a két kereskedelmi tévé műsortükrében, hiszen a csökkenő hírek miatt kevesebb hírműsor lesz majd, így a hírműsorok rovására nő majd Mónika és Joshi ideje. Gyurcsány lassan celeb lesz, a következő héten a MrÉsMrs-ben Dobrev Klárával szerepelnek, de ott lesz az Orbán házaspár is, a rendhagyó adásokban ott lesz Szetey Gábor és párja is, és igen, elfogadta a produkció meghívását az új sztárpár is, Dávid Ibolya és Bokros Lajos is!

(Bokros Lajosnak muszáj még most népszerűségre szert tenni, hiszen ha tényleg ő lesz a következő áldozat, akkor igen hamar visszarendeződik minden, újra lesznek majd hírek, hiszen tüntetések is lesznek jócskán...)