Boldog szülinapunk!

Következő bejegyzésemet még legszívesebben nem írtam volna meg, csupán azért írtam meg mégis, mert 2 Zsófi is előidézte azt. Az egyik (képünkön) kérte is, hogy írjak róla, a másik pedig olyat állított, ami nem igaz, így muszáj megcáfolnom őt.

Mielőtt még bárki is pánikroham közepette kapna a naptár után, hogy ellenőrizze, tényleg elmúlt-e már huszadika, azt megnyugtatom, hogy ez nálunk szinte mindig így van, mindig hamarabb vagy mindig később ünneplünk mindent, mármint azokat az ünnepeket, amiket névnapnak vagy szülinapnak neveznek. Ennek az az egyszerű oka, hogy annyira még nem vagyunk fontos emberek, hogy a fenn említett ünnepeket piros betűvel szedjék a naptárban, így mégsem tarthatunk fogadást 20-án, ha az hétfőre esik, mint idén. Így aztán Zsófival (nővérem, képünkön, balra tőlem, 22) együtt 12-én vasárnap ültük kettesekkel telített szülinapunkat. (Itt tenném hozzá, hogy idén az ő szülinapja valóban pirosbetűs ünnep, de ez ne tévesszen meg senkit, igazából a vasárnapnak köszönhető az egész.)

Az asztalon előttünk egy 42 gyertyával díszített Ország tortája látható, amit Anyának köszönünk. A 42-ből húsz szál az enyém, így feladhatnám rejtvénynek, hogy hány éves a nővérem, de feljebb már leírtam, mint a Blikk. Tőlünk jobbra egy tál Somlói galuska helyezkedik el, amit jobbról egy túrótorta támaszt, őket Teési Mamáék hozták. Igen, a túrótorta olyan, hogy ízes rolád veszi körbe, belül pedig túró és túró, gumicukorral és csokival. Előttem túrós pogácsa található Ildi keresztanyánk tollából, a kép bal szélén pedig az általam felajánlott Picsi.

Tehát: a nyáron ünneplők is kapnak tortát, nemcsak jégkrémet, és igen, így lehet két ünnepeltnek ilyen fantasztikusan összeöltözni. Mondanám én, hogy ha meg lett volna beszélve sem tudtunk volna jobban harmonizálni, de nem mondom, mert megbeszéltük.