GubóZz

Mi lenne, ha inkább már most visszafeküdnék, aludnék holnap hajnalig, mondjuk sms-kiabálásra kelnék? Arra az eszeveszett Kate Nash számra, amit magyarra úgy kéne fordítani, hogy Szájmosás... Lehetne ez a téli álom, csak nyáron, vagyis még téli is lehetne, amilyen idő mostanság felénk uralkodik... Szépen begubóznék, lehetnék a gubózódó gébézé, és csak akkor kelnék fel, ha felvettek, ha nem vennének fel, akkor meg azt álmodnám, hogy mégis.
Hány hónapja álmodom én ezzel? Hány hónapja nem hagy már nyugton? Február óta ezzel idegesítenek, elég már. Februárban siessen az ember, nehogy lekésse a határidőt. Márciusban semmi különöset nem kell csinálnia, csak tanulnia, áprilisban majd megjön a regisztrációs levél, vagy nem, májusban elballagsz, esetleg érettségizel, bár ez csak egy lehetőség, már-már opcionális, júniusban szóbelizel, ez sem kötelező, júniusban megkapod a regisztrációs leveled, ha ügyes vagy, és telefonálsz érte, ja, akkor kettőt is kaphatsz ám, júliusban már eleged van, főleg, mert eddig két helyről már kivágtak, július viszonylag hosszú hónap, klímáját tekintve is jelentős, máskor, mert most július arra törekszik, hogy bekerülhessen a 2009-es naptárba a január oldalhoz. Semmi gond, panaszra nincs is ok, a mai nap például nagyon jó lesz, jó hosszú, legalább 48 órás, most legalább visszakapom azt az egy órát, amit valamikor márciusban elvettek tőlem, micsoda üzlet!
Szóval felvesznek-e? Csak mert nem ártana, jegyezném meg szerényen. A pesti lakás már vár, saját szobám lesz benne, két ajtóval, két ablakkal, két lánnyal, két kerék nem lesz, kétszer kettő meg biztos nem. A legviccesebb az egészben, hogy a most versenyben lévő iskoláról csak annyit tudok, mi a neve, de hogy hol van, milyen épülete van, na arról fogalmam sincs, ugyanis gébézé azt hitte, már megint azt hitte, a bab is hús, és ki ha én nem alapon, azt gondolta, ő érte majd csak úgy kapkodnak a művészeti egyetemek. Hát nem, kedves, nem! Most meg mit nem adna, ha felvennék bölcsésznek, növeszthetne göndör hajat meg kecskeszakállat... Na jó, nem viccelődik, csöndben marad, ha nincs mondanivalója, ez a helyzet már régen nem elviccelni való, szóval tessék inkább koncentrálni, hogy felvegyék, aztán ha mégsem, legközelebb ne tessék talán ilyen nagy falatokat megjelölni, esetleg rá lehetne már jönni, hol vannak a határaink, nem vagánykodni itt. Értettük egymást? Mert ha magának ilyen a hozzáállása, akkor jobb is, ha nem megy ma Pestre, inkább vesz egy hirdetési újságot, aztán keres magának valami pesti állást, ha már mindenképpen ki akar vonulni a nagy Pestbe.
Szóval lesz ma idő gondolkozni, szerencsére úgy néz ki, a mai idő is rendkívül gondolatébresztő, lesz alkalom meghányni-vetni, mi lesz ha, meg mi lesz ha nem, bár egy ideje már ez történik talán. És lesz idő ilyen furcsa dolgokat írni, magadhoz beszélni, mint aki nem teljesen normális, és lenne időd begubózni is, de meg ne próbáld, és talán beleférne hosszú mai napodba az is, hogy dőlt betűvel válogasd szét, mit mondasz te, meg mit mondasz másik te, de inkább nem csinálod ezt, mert magad se tudod már, ki mit mond, kedves gébézé...