szombat, december 6

Piros és fehér


Ma a következő találóskérdést találtam ki:
- Mi az, piros és fehér, és örömet ad december hatodikán nekem?
- ???
- Nem, nem mikulás: Tv2 Akadémia! :-)


Hú, ma nagyon nehezen ébredtem, de leginkább azért, mert megint sikerült addig agyalnom éjjel, hogy 4:57-kor arra ébredtem, hogy 3 perc múlva kelni kell, de nem volt kellemes... Csak felkeltem, csak elindultam, csak meglepődtem: a mocsok vonat még mindig nem megy át Pestre hétvégén, erchegyia-GbZ 1:0.

Megvolt a felvételi, ami komolyan mondom jól esett. Fura állatfaj lehetek, de imádom, ha olyat kérdeznek tőlem, hogy mi Afganisztán fővárosa, fogalmam sincs róla, aztán meg beugrik, hogy Kabul, és tényleg az. Jó, azért nem lesz hibátlan, nagyon nem, de a SZFE felvételijéhez képest ez a kis 50 perces 3-4 oldalas szösszenet igazán semmiség. 90 pontot lehet elérni és 40% (!) elérése után már hívnak is szóbelizni. Jó, nem iszom előre a medve bőrére, de nagyon reménykedem, főleg, mert olyat mondtak, hogy stratégiailag fontosak vagyunk a Tv2-nek, s ezt nagyon szívesen magamra vettem.

Szerdára kiderül, hogy megyek-e szombaton felvételizni, szóval aki kicsit nem utál, az drukkoljon, aki meg nagyon utál, küldje el síelni a rólam készült woodoo-babát, köszönöm. A legviccesebb az egészben az, hogy az önéletrajzomba beleírtam a blogcímemet, szóval ezt most lehetséges, hogy nem csak azok olvassák, akik szokták, üdvözlet az ottaniaknak!

Megint rövid vagyok, de igazából nem is akartam most olyan sokat írni, bár esti agyalásom közben eszembe jutott, kéne kritikát írni legalább a magam szórakoztatására a tegnapi műsorról, de egyelőre úgy gondolom, nem írom meg, inkább megcsinálom az utolsó érveléstechnika gyakorló feladatsort, azzal kevesebb embert bántok meg, s tudásom alapján kevesebben hiszik majd azt, hogy nagyképű vagyok.

Lassan már úgy érzem, ha megkérdezik, mi a hobbim, meg kéne mondanom: tévéműsor készítő felvételikre járok szabadidőmben...

Ui.: Bocsánat, tegnap nem írtam ki az adventi naptárra, hogy ötödike volt, utólag kitaláltam azt mentségemre, hogy az nekem fájó dátum, s ez részben igaz is.

Ui2.: Ha én felvételizni megyek mindig esnie kell az esőnek, és mindig akkor kell találkoznom Enikővel? Ha legközelebb látom Barbaráékat (két link a névben), veszek egy seprűt, és azzal közlekedem, bár már úgyis én vagyok a sepregetős bácsi...

Nincsenek megjegyzések: