csütörtök, január 14

Aki tízkor kel csütörtökön



Azt találtuk ki nővérkémmel, hogy mi majd fennmaradunk egy üveg kóla társaságában és tanulni fogunk, de azt hiszem ez részemről nem sikerült, mert egy idő után a king.com-on játszottam olyan játékot, amiben 4-en játszunk 4 bábuval (összesen 16), de mindig kilépett mindenki, csak én maradtam benn, szóval mindig én nyertem, de én végig akartam játszani. Persze, lehet hogy azért léptek ki mert fél egy volt, de amerikaiakkal játszottam, azoknak nem tök mindegy?

Szóval az a lényeg, hogy amikor az ember már látja az alagút végén a fényt, elkezd rohanni, és azt sem veszi észre, hogy olyan kövek hevernek a lába előtt, hogy csak na, csak akkor, amikor pofára esik bennük. Nyugi, ez nem az az alagút és nem az a fény, és csak annyi a bajom, hogy nincs kedvem semmiféle iskolaszerű dologhoz most, de még egy 3 tételes vizsgám, meg egy 2000 szavas beadandóm hátra van. Jó lenne felfújni a pofámat, aztán megcsinálni normálisan...

És azt álmodtam, hogy visszaköltöztünk a Bánomira, csak jóval nagyobb volt a lakás, elfértünk benne öten is, de hogy milyen szép volt a lépcsőháza, biztos nem ilyen a valóságban.

1 megjegyzés:

Acho írta...

Én akkor már hivatalosan vizsgáztam volna, ha nem késik a tanár... :)