Na, szép, mondhatom. Egy kis csipkelődés odafele, aztán rögtön kiakad az Analytics-ben a mérce. Látom már, mi kell a népnek. Nem mondom, hálás szerep, ha az ember véleményt mond, de az egy idő után önirgumburgumra később önironizálásra ad okot, ha az ember másokat nem kímélve osztja az észt.
Azt is mondhatnám, hogy levontam a tegnapi bejegyzésem olvasottsága után a következtetéseket. Hiába mondja mindenki, hogy jaj, a tömegeknek szánt média öl, butít és nyomorba dönt. Sajnos az a helyzet, kedves barátaim, csak mert mostanában oly divatossá lett ez a megszólítás, bizony jobban ízlik a hamburger, mint a tökfőzelék, pedig tudjuk, melyik van tele vitaminnal, s tudjuk, melyiktől lesz az embernek magas koleszterinszintje és hasonló finomságok. Mondom ezt én, aki most a Burger King akciós diákmenüjét fogyasztottam, s ennek a multinak a wifijét használom egy nagy irodaház alsó szintjén az Astoriával szemben.
És ez van. Az ember megírja az odamondogatós véleményét egy webes, ingyen elérhető felületen, ugyanígy elolvassák az emberek, s a többség biza nem arra emlékszik majd, hogy mit írt ez a csávó anno a barátságról, hogyan közvetítette szinte élőben fájdalmát, hogyan adta közre szerelmi bánatát, hanem azt jegyzik majd meg, hogy izé, hogy ja, tudom, nála olvastam, hogy a Etévébe lesz a Gulya meg a Bejó együtt, meghogy szenvedélyük az arculatváltás. Az egyik ember azt mondja majd, micsoda egy kommunista ez a gyerek, hát létezik ez, hogy a rendszerváltás gyermeke ilyen elutasító az új eszméket nyújtó jobb oldal médiumának újjászületésével szemben, hát hova tart a világ kérem szépen... Meg lesz olyan is, aki azt mondja majd, hogy ez a faszagyerek, jó' odamondott nekijük, megragadta a töküket!
Mondok egy titkot: nem tartoznék igazából egyik táborba sem. Nem lennék így szívesen annak a tábornak sem tagja, minek tagjai esetleg azt mondanák, micsoda tehetség stb, stb. És tudja a kedves olvasó, hogy miért nem? Mert eszem ágában sincs komolyan venni sem a politikát, sem pedig a politika működtette jelenségeket, mert a politika sem vesz engem komolyan. Most mondhatják sokan azt, hogy az öszödi beszéd óta nem vesznek minket komolyan, de én valahogy azt sem vettem észre, hogy előtte olyan hej de komolyan odafigyeltek volna ezek a félistenek, hogy mi kéne, ha volna.
Kissé indulatos lettem, s kevésbé népszerű és könnyen fogyasztható, mint tegnap, úgy látszik a Coca Cola mámor hatása ez, nincs mit tenni, ezt bezzeg eltanultuk a nagy nyugatról, máshoz meg közünk sincs.
Alant egy kép a városi szájhősről...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése