csütörtök, július 23

Részegen 2.


Azt hiszem, így kell átkötni jól ezt a dolgot. Pár hete ugyanis kiköltöztettem egy részlegemet, elneveztem agynyomtatónak. Azt hiszem, nem gondoltam át a koncepciót kellőképpen, s alig egy hét után kifújt. Próbáltam úgy tenni, mint a kereskedelmi tévék, mikor egy sorozatuk egy hét után megbukik, ahelyett pedig betesznek egy agyonjátszott régi sorozatot, a megbukottról pedig inkább tudomást sem vesznek. Szóval ezt akartam szegénnyel csinálni, pedig ő igazán nem tehet róla, hogy azt hiszem, hogy mindenhez értek, nekivágok, aztán nem lesz belőle más, csak nyávogás. Mindegy, igazából csak a cím és az átkötés miatt hoztam fel ezt a témát, ennél több nem volt benne.

Kedden volt Verhóéknál egy nagyon jó buli, ahol nagyon jól éreztem magam, pedig nagyon tartottam az egésztől. Mégpedig azért, mert Gergő előre szólt, hogy ne lepődjek majd meg, de nálam mindenki fiatalabb lesz. Később persze voltak érvei, amikkel megnyugtatott, de mégis tartottam az egésztől, hiszen elvileg szinte senkit nem ismertem közülük. Aztán az első 10 percben elfelejtettem ezt az érzést, miután egy szókimondó lány megkínált a Lászlónak keresztelt borával, vagyis a Keveréssel. Azért emelem csak őt ki, mert amikor odaértem, ő volt ott az egyetlen ismeretlen, innentől kezdve már csapatokban érkeztek az ismeretlenek, s alig pár embernek tudtam csak megjegyezni a nevét, de szerencsére páran bejelöltek már iwiw-en vagy myvip-en, így fény derült kilétükre is, nem csak nedvszívóképességükre. Persze ezt jobb, ha én nem firtatom, én sem maradtam szomjas, főleg az azóta már legendássá vált Keki, vagy mások szerint Kheki miatt. (A Keki eredete: az ősi "Kezdjünk El Keményen Inni" felkiáltásból származik. Az eleinte csak közösségteremtő jelleggel bíró szó jelentése később módosult, s ahelyett, hogy egy néma hangzó elhagyta volna alakját, csapódott hozzá egy, így lett Kheki, bár ez inkább nyergesi akcentussal hangzik így. A legenda szerint egy szőke hajú, kék szemű lány készített először Kheki-koktélt, kinek szépsége lenyűgözte e sorok íróját.)

Az egyik legjobb dolog persze az ebben az "állapotban", hogy ilyenkor is tud kommunikálni valóban fontos dolgokról egy ma is művész, meg egy levitézlett művész, egy ősi, közös nyelv segítségével. És az mr2 Éjféli mixére a legjobb mindenfélét rajzolni. Fotókat pedig nem közlök, mert én nem vagyok rajta egyen sem az enyémek közül, mások meg nem járultak hozzá a publikálásukhoz. Még a macska sem, Tomi, akit én sokkal komolyabban vettem, mint bárki, s csak Tamásnak szólítottam.

Nincsenek megjegyzések: