szerda, június 25

...már megint


A mai napomat sem töltöttem értelemmel...már megint. De ez engem még mindig nem nem zavar, ez viszont már kezd zavarni. Na jó, azért nem semmit csináltam, mert telefonáltam munkaügyben, ma is pályáztam egyet, még egy utolsót, aztán lassan csak kapok valami visszajelzést.
Ma megint 10-kor keltem, amit ismét pofátlanságnak tartok, de legalább tegnap jó sokáig olvashattam, az viszont jó volt. Ennyit rég haladtam már könyvvel, talán utoljára Picasso életét tudtam ilyen gyorsan olvasni, pedig az már régen volt. Egyre inkább úgy érzem, hogy én csak olyan könyveket tudok élvezni, amik valakinek az életéről szólnak, legyen az ismert ember, vagy legyen ismeretlen, mindegy, olvasás közben úgyis megismerem. Rájövök, hogy pont olyan gondjai vannak a főhősnek, mint nekem, hogy nem is olyan reménytelen dolog ez a nagy valami, most meg arra jövök rá, hogy teljesen feleslegesen nevezgetem a kis sorozatocskáimat, ha mindkettőben ugyan arról írok, ha összemosom őket. Mindegy, akkor sem hagyom abba, olyan vicces...
Ma megint buszoztam egyet, de tegnap is. Komolyan mondom, amíg én vonatozgattam hónapokig a suliba, addig majdnem teljesen kicserélődött a 7-es utazóközönsége, de Csabi maradt, viszont újak a nyugdíjasok, teljesen fiatalok, újak a gyerekek, felnőttek, simán felnőttek meg alig vannak, és a buszsofőr törölközővel a nyakában hajol rá a kormányra a nagy kanyarokban, és ő az, aki régen csak Kertváros felé ment. Milyen változás lehet ez neki... Jöttek ma ellenőrök is, meg tegnap is, olyan mókás, hogy úgy tesznek, mintha utasok lennének, nehogy már a bliccelő leszállhasson, nem mintha mindig neki drukkolnék, viszont már akkor fel lehet ismerni őket, hogy nem teljesen civilek, amikor a busz fékez. Vajon miért utazna két igénytelen nő együtt egy ilyen meleg délutánon? Hmm, mondjuk miért ne, de akkor is gyanúsak, ma meg az a két fiatal nő, engem nem vernek át! Na, abbahagyom ezt a buszos témát, nem akarom senki kenyerét elvenni...
Aztán ma észrevettem egy új bloggert, aki marketingből kap tőlem egy ötöst, mert annál jobb reklám nem kell egy blognak, hogy hónapokig csak mondogatjuk, hogy majd lesz, aztán hipp-hopp megnyitjuk... :-)
Azt hiszem, talán egy kicsit át kéne alakítanom a blogom, olyan régen így néz ki már.

Ui.: Tudom, hogy azt írtam, Szofival folytatom, de még itt van, majd csak vasárnap lesz aktuális a téma. Bár szombaton meg csalitali lesz, mennyi-mennyi téma.

Folyt. köv.

Nincsenek megjegyzések: