Ki a bunkó?

Tegnap 30 percet kellett várni Leányváron a szembevonatra, vagyis nem egyre, kettőre. Gondoltam ezzel kiváltottam egy időre a felesleges várakozásokat. Persze. Egészen máig. Ma egy órát(!) vártunk Leányváron, mert az a drága "orosz trojka" (Barbara) Csév és Jászfalu között lerobbant, úgy kellett érte egy még ósdibb mozdonyt küldeni. Kíváncsi vagyok, mi van akkor, ha egy ilyen eset miatt mondjuk valaki elkésik az érettségiről. Jó, persze, ha állomáson történik, le lehet szállni, át lehet szállni a buszra. Én is megtehettem volna, de mivel ma vettem azt az átkozott bérletet, valahogy nem volt kedvem. (Amíg ezt írom, szabad kezem négy ujján dörzsölöm a hüvelykujjam.)

Reggel a vonaton, mikor már tudtam, hogy nem érek be az első órámra egy nagypapa és egy unoka szállt fel. Az unoka 5-6 éves lehetett, a nagypapa kora nem számít annyira, vagyis az unokáé sem, csak azt még meg tudtam tippelni. Valami nagyon unalmas dolgot mesélhetett neki a nagyapa, mert állandóan izgett-mozgott a gyerek, bár próbált úgy tenni, mint aki figyel. Egyszer csak Rákosrendezőre értünk, ahol a már említett orosz vonatok is álltak. A nagyapa mutatta az unokának. Az unoka felkiáltott, jé, az orosz vonatok. A nagyapa kijavította, azt mondta neki, azok ruszki vonatok. A kisfiú úgy ismételte, hogy huszki, azt mondta, így mondják a franciák, hogy orosz. A nagyapa elkezdte okítani a kisfiút, hogy régen, mikor itt laktak az oroszok, akkor ők mentek tüntetni, ott meg kiabálták, hogy ruszkik haza. Sokszor elismételte. Az unoka, mint fejlett 5-6 éves, feltette az alapvető kérdést: miért? Azért, ahogy a nagyapa mondta, mert ők idejöttek dirigálni, és mi nem lehettünk rosszak, mert egyszer rosszak voltunk, volt is dádá. De szerencsére hazatakarodtak a ruszkik. Lassan a Nyugatihoz értünk. A nagyapáék mögött egy szőke nő ült, aki most a leszálláshoz készülődött. Ahogy felállt, odaköszönt a nagyapának: szervusz! Az idős férfi visszaköszönt, szervusz, bár nem volt róla meggyőződve, hogy ismerik egymást. A nő ismét megszólalt: dé márádták még itt óroszok... Ném kéll báromságokra tanítni gyerekeket. Mert máradtak még itt óroszok. Ném illik ilyet mondni. A férfi annyit reagált erre, hogy nem illik ismeretlent letegezni sem. Aztán leszálltam.
Most ilyenkor ki a bunkó?