Már régen eszembe jutott, hogy ma milyen vicces nap van, mert 9-es van az év végén, 9-es a hónap és a nap is. Ja, és már kilences a kerület száma is, meg a házé is. Meg 99 volt az idei felvételi kódom is. Tudom, hogy nem jelent semmit, de mégis érdekes ez az "együttállás".
A héten sikerült rájönnöm, hogy ez az év nem lesz gyerekjáték, vagyis inkább ez az első félév, de sebaj (jövünk), majd csak lesz valahogy, meg azért nem árt, hogy visszaszokok a tanulásra, annak meg egyre jobban örülök, hogy két sulit csinálok, s néha eszembe jut, mit találok majd ki jövőre, 2010-ben. Azt hiszem a terhelést nem érdemes lejjebb venni, inkább növelni kell, de legalább megtartani. Lustulásra ott vannak a szünetek, ha vannak. Jó, mondjuk most is csak blogolok, de ez a hét még az ideszokás hete, nem mintha nehéz lenne, csak az okoz gondot, hogy nagyon oda kell figyelni az iskolában, ettől május óta elszoktam. Mondjuk a megszokást nem könnyítik meg az egyetemen, minden nap elmarad szinte minden órám, vagy jóval rövidebb az előírtnál. Ma azért volt médiaelméletem, azon kell majd blogot írni a wordpress.com-on az órához kapcsolódva.
Vacsoracsatáink lezajlottak tegnapelőtt és tegnap, a színház fölött lakók inkább a rákot és a lazacot részesítették előnyben, nálunk pedig volt bor is, meg egy kicsit ropogós krumpli, a baj csak az, hogy nem chipsnek készült, hanem tepsis krumplinak, és nem attól lett ropogós, mert túlsült volna. Maradjunk annyiban, hogy mondjuk mindenki 9 pontot kapott, és akkor illünk a mai naphoz, de legközelebb hideg-vacsoracsatát rendezünk, kevesebb munka, kevesebb pénz, azért nem vagyunk mi akkora urak, hogy minden héten végigegyünk egy vacsit előételestül és desszertestül.
Jé, holnap megyek haza, el is ment a hét első fele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése